Ilyenkor, augusztus végén egy tanárnéninek az lenne a dolga, hogy belevesse magát a globális tantervek, havi tervek, óravázlatok tengerébe, és gyűjtöm is rá az erőt, de tényleg, ám ma fontos dolgom akadt. Annára és Énokra vigyáztam egész délelőtt, mert anyukájuk elment ügyintézni, ami nálunk azért nem egy pörgős dolog, így aztán volt időnk kibeszélgetni magunkat Annával - mármint amikor Énok nem vísitott éppen, mert megéhezik a gyerek még akkor is, amikor a hivatalban lefagy a rendszer...szóval Anna gyönyörűen kiszínezve elmesélte nekem, hogy ő ovis lesz szeptembertől, akkora lelkesedéssel, hogy én magam is elhittem, hogy már öt éves, nem pedig kettő.Így aztán ígértem neki egy ovis hátizsákot,amit biztos, hogy számon is fog kérni rajtam sürgősen.Félig már kész is van...
