Horgolt okoskodás

Nyári táska, jócskán az őszbe belelógva. Még júniusban kezdtem, de persze nem lett kész a nyári szülinaposomnak. (Azért örül neki most is) Viszont benne van a nyári hajnalok minden illata, rezdülése, zaja, kánikulája, zuhogó esője, ja és benne van jónéhány órányi határon való várakozás is. Nem tudom, szabad-e fegyvernek látszó tárggyal hadonászni a határőrök előtt,mindenesetre, ha börtönbe kerülök, hozzatok nekem horgolótűt :)

Tűzszünet

Úgy gondoltam, hogy elhasználom a maradék fonalaimat, aztán persze nem lett elég, hozzávásároltam egy-két gombolyagot, most újra van maradék, ami szintén csak egy háromnegyednyi műre elég, lehet, hogy nem véletlenül? :)  Most már csak gazdát kell keresni a kis pulcsinak...a cica viszont vadiúj fonalból egy kisfiú szülinapjára született, Andi műve. Kicsit mérgesnek tűnik, de nem az,

Viszont, a mi macskáink igencsak meghökkentek az új családtag láttán...mi is,hogy bevállaltuk... Egy macskás, az macskás marad, de nincs mit tenni, itt van Mazsola. Imádja mindenki,

talán csak a macskáink nem...de már dolgozunk a békítő hadműveleten. :)

Kisállatinvázió

Andi horgolmányai és az én táskáim. Mindegyik szerető gazdit talált...reméljük.

Babáztunk :)

Ajándéközön a kánikulából...Odettnek, akit annyira vártunk, Sárinak,akinek szülinapot ünnepelt, és Áginak, aki a pónik rajongója. Útóbbi Andi munkája.

Mostanában

Nagy dolgok nem születettek...táska egy kislánynak:

 Néhány bögre:

Egy krumpliorrmányú elefánt:

De: egyesek lediplomáztak:

Mások koncertről-koncertre rohangáltak:

Megint más 75 éves lett:

Mindenki össze-vissza utazgatott:

És valaki csak sompolygott az egészen:

És sajnos valakit eltemettünk  :(

Ancsúrkának

Nemrégiben az az agyament ötletem támadt, hogy jó lenne megtanulni hegedülni. Szerencsére (a szomszédok szerencséjére :)) végiggondoltam, mivel járna ez, így maradtam a varrógépnél, és varrtam kis nyekergixemnek szülinapjára egy kottacipelő táskát.

Bejegyzés :)

Azt mondja a kedves fiatal vendégem, aki újabban maminak szólít (!), hogy ideje lenne már egy bejegyzésnek. Hát igen, ha az ember nagy fába vágja a fejszéjét, ritkán terem neki babér :) Hű, micsoda fennkölt szöveg :)  Az a helyzet, hogy rengeteget varrok-kötök-horgolok, csak egyelőre még egyik produktum se mutogatnivaló. De készültek apróságok is, varrtam egy macit is, amit remélem, még sok másik követ majd, mert hihetetlen örömforrás,még ha szitává szurkáltam is magam. De azóta már felkutattam nagymamám gyűszűjét, úgyhogy indulhat a következő project. Ja, és a tavasz is. A gyönyörű ciklámen az osztályom ajándéka.

Ikerlányoknak

Valakin ki kell, hogy éljem ezt a Miss Marple féle rajongást a bébicuccok kötése (horgolása) iránt,  de a családban sajnos  már egyetlen pici lány sincs, így az áldozat szerepét a barátnőm ikerlányai, Zseni és Dorka töltik be. Minden percét élveztem a munkának  és nem kevés perc volt :) A minta Vendula Maderskától származik,ITT TALÁLHATÓ.

Leporolva :)

Gondolatban én minden nap varrok, gyakorlatban elég ritkán jön össze :( Pedig,ha jobban meggondolom, ehhez a táskához se kellett több másfél óránál, és mennyire örült neki Noémi...azt hiszem, újratervezem a napjaimat, hogy fél órányi örömszerzés (másnak és magamnak) beleférjen...

Tőlem eshet...

Egyáltalán nem zavar, hogy zuhog, amennyiben egy takaró alatt kötögethetek egész nap. Mondjuk, ez a mai nap nem ilyen volt, sőt ha jobban meggondolom, ebben az évszázadban még nem volt rá példa, de azért sikerült összehozni egy kötött-horgolt szettet Emmának. Annyira de annyira szép,(ja, Emma is az :)), hogy időnként elgyönyörködök benne , és virtuálisan vállon veregetem magam, hogy "ez igen". Ilyesmi se történik gyakran velem.

Megtokosodtunk

Névnapra mindenkit megajándékoztam egy mobiltokkal. Magamat is :)