Versenyt kötök a téllel!

Merthogy Andinak most jutott eszébe, hogy szeretne egy hosszú, vastag sálat. Nagyjából egész télen könyörögtem neki, hogy öltözzön melegebbre...rémlik fizikából, hogy a hang terjedési sebessége nem túl nagy...talán az anyai aggódó hangé még lassúbb? :-)

Evolúció :-)

Valamikor el kell kezdeni...én a héten éreztem először ellenállhatatlan késztetést arra, hogy megtanuljak horgolni, és mivel nem volt kéznél egyik sem, azok a kedves barátnőim közül, akik már régóta ígérgik, hogy megtanítanak, bepötyögtettem a youtube-ba,hogy virágot akarok horgolni, de most rögtön, és egy kedves néni elmagyarázta és megmutatta, hogyan kell. Kb ötvenszer néztem végig, majd ugyanennyiszer utánacsináltam, de azt hiszem, mostmár kezdem kapisgálni, mit, hogyan, hova. Ja, és az agysejtjeim annyira kattogtak, míg megfejtettem a virághorgolás talányát, hogy szerintem kötelező tantárgyként kéne tanítani az iskolában!

Öngól...

Varrtam Andinak egy pénztárcát,ha már a régit ellopták tőle.Miután kigyönyörködte magát, megkérdezte, hogy pénzt is teszek bele. Nem vagyok nagy sportszakértő, de azt hiszem, ezt hívják öngólnak...

Díj!

Díjat kaptam Lidérckétől, köszönöm! De ha hólyagosra töröm a fejem, akkor se jut eszembe hét újabb dolog magamról...azért örültem neki, nagyon :-) Továbbítanám négy embernek, akik dolgaira viszont kíváncsi vagyok, ők pedig:
Huncutka
Ancsa
Móni
Tengelice

Jó fejtörést, lányok :-)

Sorsolás

Szülinapi adósságom törleszteném;ma végre volt egy szusszanásnyi időm, hogy kisorsoljak egy túltáplált macskát.Bár történtek kísérletek a bizottság lezsírozásához, fő a becsület :-)
Sayitame kérlek írd meg a címedet, hogy postázhassam!

Gombóc Artúr után szabadon :-)

Igazából én baknak készültem, csak azért lettem nyilas, mert anyukám nyolchónapos terhesen dobott egy hátast a félméteres hóban és másnap beindult a szülés.Azt se mulasztja el minden évben elmesélni a szülinapomon, hogy a szirénázó mentőautó előtt a hókotró ment,így sikerült valahogy kihúznunk a szülészetig. Hogy ennek a dolognak köze van-e ahhoz, hogy imádom a havat, nem tudom, mindenesetre teljesen mindegy, hogy kis pelyhes hó, nagy pelyhes hó, tapadós hó, locsogós hó, csikorgós hó, jéggéfagyott hó, hóvihar vagy csöndös hószálligózás,ez az idő nekem való! Alibinek meg mindig akad egy gyerek, akivel lehet szánkózni :-)

Szeni mama :-)

Mire jó, ha az ember félőrülten a napi munkahelyi gondoktól, éjszakai lomtalanításba kezd a padláson, mert a báránykaszámlálás nem segít az elalvásban? Ezt a takarót tizenhat éve varrtam Andinak, de teljesen megfeledkeztem róla.Kimosom, kicsit korrigálom, jó lesz Énoknak hempergőnek. Úgy emlékeztem, hogy nálam ez a patchwork-szerelem egy éve kezdődött, de hogy előtte is volt kreatív életem, valahogy törlődött az agyamból. Úgy látszik, nemhiába nevez engem kedves kollégám szeni mamának... :-)

ui. A problémám reggelre megoldódott :-))))))))))))))))))