Kellett nekem szövegelni blogolásom hajnalán...tegnap tényleg tüzet csináltam a konyhában!Csak egy-két-három, na jó volt az öt is, percre hagytam magára hagymámat dinsztelődni, és mire legközelebb a konyhába kukkantottam, félméteres lángcsóva nyaldosta a gőzelvonó szélét,és két másodperc híján elérte volna a nagymamám által 90 éve hímzett polcszegélyt is...elmeséljem, mit csináltam tegnap délután? Ma pedig levelet irok Bref-, Cillit- és Cif- vállalatoknak, hogy vízkő-, rozsda-, zsíroldó csodatermékeik mellé legyenek szivesek kifejleszteni nekem egy koromoldó akármit is.Na megyek súrolok tovább...ja, és lefényképeztem a csipkefüggönyt is,bár kicsit fekete lett szegénykém, de megkell mentenem az útókornak, mielőtt azt is leégetem...hát az önbizalmamnak nem tett jót ez a tegnapi avantura...
....vagyis csak a sógornőm szül, illetve remélem, hogy még ma szül, húszperces fájásai vannak. Sajnos nem indult be magától a dolog, infúziót kap, tapasztalatból tudom, mi a különbség a mesterségesen indított és a spontánul induló szülés között. Hát nem irigylem szegénykémet. Kitartás Bea!
Tulajdonképpen sziklakertet szerettem volna csinálni,de elég nehéz ezt megvalósítani olyan vidéken, ahol csak agyag és por terem.Ráadásul hiába kérem sokat utazó unokaöcsémet, hogy hozzon nekem köveket, szerinte a kő maradjon ott, ahova az Isten teremtette. Úgyhogy a kertemben minden egyes sziklácska unikum, mindnek története van,mindegyiket én cipeltem, toltam, kunyeráltam és bár messze nem igazi sziklakert, talán inkább kertecske sziklácskákkal, azért kedvesebb nekem, mint bármely más gyönyörűség. Mostanában itt töltöm a napjaimat.
2009. április 17., péntek
Hiába a kreatív véna, ha a pontosság nem tartozik az előnyös tulajdonságaimhoz.Így történt, hogy egyszer hét deka helyett hetven deka sót tettem az ebédbe...a mai táska is kicsit dűlöngélősre sikerült, pedig alkoholmentes övezet vagyunk :-) Mindegy, majd a következőig fejlesztem egy kicsit a precizitásomat.(Hogy kell...?) Mindenesetre gazdája már akadt :-)
2009. április 14., kedd
Kedves Pocaklakó! Lassan kezdjél el gondolkodni, hogy ideje lenne megszületni...Anyukád akkora, mintha lenyelt volna egy génmanipulált óriásdinnyét és nem hiszem, hogy olyan nagyon kényelmes lenne Neked már ott odabent. Ja, és a hímzésem is szeretném folytatni, de csak a nemedre vonatkozóan árultak el sejtetéseket, a neved hétpecsétes titok, úgyhogy egyelőre leállok...majdcsak kibújsz hamarosan...
2009. április 13., hétfő
Ez még a tavalyi locsolkodás, de szerintem az idén se ússza meg
2009. április 11., szombat
Kellemes Húsvéti Ünnepeket!
2009. április 10., péntek
Gyerkőceim kapták...
2009. április 7., kedd
Van egy kedves kollegám, olyan nagyranőtt gyerek, aki nemrég azzal az ötlettel állt elő, hogy szervezzünk nyáron nemezelőtábort. Apukájának ugyanis birkái vannak, és bár a gyapjú egyelőre a még a téli bundájukat képezi - szegények, hogy izzadhatnak - szóval a kollegám tiszta önzetlenségből felajánlotta, hogy feldolgozhatjuk e nemes anyagot. Na de nem minden hátsó szándék nélkül -magának is szeretne egy hatalmas takarót gyapjúból.Puszi Attila, ha erretévedsz:-))) Csak megmutatnám, hogy ezzel a kis tatyóval Andi egy teljes napig pancsolt...
2009. április 5., vasárnap
Végre! Ezt vártam!Tavasz!!! Ma leltárba vettem, hogy a százhúsz cserép virágom közül hány élte túl a telet...hááát...mindenesetre örök optimistaként újrakezdem a kertészkedést...
2009. április 2., csütörtök
hű, ezt én se hittem volna...talán nevet kéne változtatnom... 72 words
Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére!
Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és tapasztalatokat! Segíts engem a helyes időbeosztásban!
Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez! Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat!
Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie! Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!
Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága és szeretete az igazság kimondásához! Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások mondják meg nekünk.
Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit. Kérlek, segíts, hogy tudjak várni! Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra.
Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!
Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és a megfelelő helyen - szavakkal vagy szavak nélkül - egy kis jóságot közvetíthessek!
Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől! Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van! Taníts meg a kis lépések művészetére!
