Van egy kedves kollegám, olyan nagyranőtt gyerek, aki nemrég azzal az ötlettel állt elő, hogy szervezzünk nyáron nemezelőtábort. Apukájának ugyanis birkái vannak, és bár a gyapjú egyelőre a még a téli bundájukat képezi - szegények, hogy izzadhatnak - szóval a kollegám tiszta önzetlenségből felajánlotta, hogy feldolgozhatjuk e nemes anyagot. Na de nem minden hátsó szándék nélkül -magának is szeretne egy hatalmas takarót gyapjúból.Puszi Attila, ha erretévedsz:-))) Csak megmutatnám, hogy ezzel a kis tatyóval Andi egy teljes napig pancsolt...
1 megjegyzés:
Akkor a takaróhoz kéthetes tábort kéne szervezni...hihihihi!
Megjegyzés küldése