Horgolt okoskodás

Nyári táska, jócskán az őszbe belelógva. Még júniusban kezdtem, de persze nem lett kész a nyári szülinaposomnak. (Azért örül neki most is) Viszont benne van a nyári hajnalok minden illata, rezdülése, zaja, kánikulája, zuhogó esője, ja és benne van jónéhány órányi határon való várakozás is. Nem tudom, szabad-e fegyvernek látszó tárggyal hadonászni a határőrök előtt,mindenesetre, ha börtönbe kerülök, hozzatok nekem horgolótűt :)

Szülinapi ajándék

Nem is akármilyen, tavalyi. Azért csak elkészült, ha lassan is, de még csak az se mondhatja a régmúltban ünnepelt, hogy nem csináltam folyamatosan. Minden hajnalban egy négyzetet horgoltam, ki lehet számítani, meddig tartott.

Az Istenhozott is megkésett egy kicsit...

És aki soha nem késik, mindenütt ott van, és mindenbe beleüti az orrát, Mazsola.

Táskavarrogatós augusztus

És még nincs is vége :) Valahogy most igazán belelendültem, minden egyes újabb darab egyre inkább hasonlít A TÁSKÁHOZ. Talán egyszer sikerülni is fog :) Apró sikerélmények egy stresszes, rohangálós nyár végén...

Nyár

Ha nyár akkor levendula, varrás és mellé Chopin-dallamok. Nagyjából ennyi elég is a boldogsághoz. A lekvárfőzés már csak  hab a tortán. Mondjuk, azt szívesen kihagynám :)

Kisállatinvázió

Andi horgolmányai és az én táskáim. Mindegyik szerető gazdit talált...reméljük.

Babáztunk :)

Ajándéközön a kánikulából...Odettnek, akit annyira vártunk, Sárinak,akinek szülinapot ünnepelt, és Áginak, aki a pónik rajongója. Útóbbi Andi munkája.

Mostanában

Nagy dolgok nem születettek...táska egy kislánynak:

 Néhány bögre:

Egy krumpliorrmányú elefánt:

De: egyesek lediplomáztak:

Mások koncertről-koncertre rohangáltak:

Megint más 75 éves lett:

Mindenki össze-vissza utazgatott:

És valaki csak sompolygott az egészen:

És sajnos valakit eltemettünk  :(

Ancsúrkának

Nemrégiben az az agyament ötletem támadt, hogy jó lenne megtanulni hegedülni. Szerencsére (a szomszédok szerencséjére :)) végiggondoltam, mivel járna ez, így maradtam a varrógépnél, és varrtam kis nyekergixemnek szülinapjára egy kottacipelő táskát.

ccsakazértse...

...adom fel. A harmincadik már sikerülni fog. Ez a huszonkilencedik. Egész táskaformája van :) Lenyúlva.

Leporolva :)

Gondolatban én minden nap varrok, gyakorlatban elég ritkán jön össze :( Pedig,ha jobban meggondolom, ehhez a táskához se kellett több másfél óránál, és mennyire örült neki Noémi...azt hiszem, újratervezem a napjaimat, hogy fél órányi örömszerzés (másnak és magamnak) beleférjen...

Gyógyítható a feledékenység? :)

Ez a bejegyzés egyáltalán nem biztos, hogy létrejön, ha Andi nem olyan rettenetesen feledékeny. A táska egyik legkedvesebb, örökké visszajáró tanítványomnak készült, akinek szülinapja és névnapja is van éppen, de a fő apropója az, hogy heti rendszerességgel cipeli Szegedre Andi itthonfelejtett dolgait.Ehhez minimum jár egy táska :)

Türelem...

 Ha  valaki elég türelmes, egyszercsak megkapja tőlem a rég beígért táskát...nem kell sokáig  várni,   fél év elég :) Na jó, néha rám kell kérdezni: "Anya, mikor lesz már kész?" Mondjuk, hetente.

 

Lenyúlva...

...pedig milyen szépen elterveztem, ezt most eladom és gazdag leszek :) Andinak eggyel több hátizsákja, nekem meg pénzem továbbra se...

Harmadik...

Beatrix a leghűségesebb vásárlóm, (mondhatni egyetlen ...), már a harmadik táskát rendeli nálam. És igaza is van, egy nőnek sok táskára van szüksége. És Bea is már majdnem nő :) Ez a laptopjához kellett.

Cicás

Ha már utazik, és macskát nem vihet magával, legalább cicás hátizsákba lehessen bepakolni az útravalót. Például egy plüsscicát :)