Pech...

Nem kell idegeskedni, nem földrengés rázta meg Észak-Bácskát tegnap, azt, hogy a szeizmológiai mutatók mégis kilengtek, az okozta, hogy én estem egy hatalmasat.Ma reggelre, egyébként se nádszálkarcsú térdem hatalmasra dagadt és nemigen akart engedelmeskedni a parancsnoknak, vagyis nekem.A suliból pedig drága dirim elzavart (mi az, hogy zavart, elvitetett!Ismer engem, tudja, hogy magamtól nem mennék) a kedves doki nénihez, aki megállapította, hogy törés nincs, de csak pihenjek, jegeljem, borogassam.Házimunkától is eltiltott, de a varrást nem említette (hihi, nem is tudja), így aztán padlógázzal nekiestem életem első megrendelésének,igaz, fogaim összeszorítva a fájdalomtól, bár mire kész lett, besötétedett, így a fénykép nem tökéletes,de a mű maga igen. (majdnem). Na most akkor jöhet a jegelés...