Tulajdonképpen átkellene gondolnom a koncepciót. Merthogy a saját munkáim igencsak vérszegények, viszont a gyerekeim alkotásai gyönyörűek.Vagy csak az anyai szemüvegen keresztül látom őket annak? Andi készítgetett a héten medálokat. A zongorakesztyű viszont még ujjatlanul lapul a sarokban...
3 megjegyzés:
Hű, de nagyon jók! Hogy kell ilyeneket csinálni?
Nagyon kedves, barátságos blogod van, jó hogy az olvasóm lettél, mert így megtaláltalak én is! Köszi!
Andi találta ki, hogy ha a drótot kellőképpen összetekeri, utána körömlakkal, vagy üvegfestékkel addig simogatja, amíg az megköt. Mondjuk elsőre nekem nem sikerült, de ő sokkal ügyesebb tőlem.
Köszi, már értem, ez a 3., 4.-re érvényes, ha jól látom, az első kettőre tekerés közben gyöngyöket fűzögetett. Nagyon tetszik!
Megjegyzés küldése