2014. április 13., vasárnap

Mai vita tárgya



Hogy kié legyen. De mivel csak két kezem van és naponta egy horgolásra betáblázott hajnal, így egyszerre csak egy tunika készülhetett el, igaz nagyon sok hajnal ráment, nagyjából december óta mindegyik. (talán egy-két kivétel, de vigyázat, ha én nem horgolással kezdem a napot, akkor morcos vagyok egész nap! - ja, különben is :) )  A mintát egy régi Amélieben találtam, picit személyreszabtam.Malabrigo lace fonalból.

2014. március 10., hétfő

Aprócskák...




 





 Ettől többre egyszerűen nem futotta mostanában...saját magamtól lopkodom azokat a perceket, amit kötögetve tölthetek...


2014. február 17., hétfő

Boldogságos semmittevés


Tegnap egészen különleges vasárnap volt: egész nap nem csináltam semmit.Ilyesmi évek óta nem fordult elő,úgyhogy teljesen szoktatlan volt a helyzet.  Igaz, hogy szombaton kisütöttem tizenegy tepsi pogácsát Márk szülinapi bulijára, úgyhogy megérdemelt volt a pihenés, de már nem is emlékszem,mikor volt rá utoljára alkalom. Azért a nagy semmittevésben befejeztem a  sokadik  Vénusz stólát, aminek a különlegessége, hogy  a SAJÁTOM, mondjuk erre is régen volt példa, hogy magamnak kössek.





  Megvarrtam még két pénztárcát is, végigizgultam egy Agatha Christie krimit, anélkül, hogy rájönnék a huszadik oldalon, hogy ki a gyilkos, a maradék időmben pedig gyönyörködtem az orchideáimban. Amennyi bimbó van rajtuk, szerintem augusztusig virágozni fog. De jó! :)

2014. január 29., szerda

18

Boldog szülinapot, Márk!


2014. január 26., vasárnap

Vasárnapi dilemma




Azt mondja a barátnőm, hogy olyan nincs, hogy valaki kössön is, meg horgoljon is, az olyan, mintha a között kellene választani, hogy kutyás vagy, vagy macskás.A kettő együtt nem megy.Hááát, akkor valami baj lehet velem, mert én egyiket se adnám a másikért.Hétköznap könnyű a döntés, hajnalban horgolok, éjszaka kötök, a kettő között meg dolgozok, hogy legyen pénzem fonalra. De mi van, ha egészen váratlanul rámszakadt másfél óra szabad idő, így vasárnap délelőtt, nyakig behavazva?

2014. január 23., csütörtök

Mimis poszt






Avagy az idő agyonütése Mimi módra. Pláne ha téli szünet van és unalmas, a ködtől a szomszéd házat se látni..Készült még sok más apróság is, de mielőtt lefényképeztük, tovább is állt ajándékként.


A cica pedig egy hét távollét után hazajött és kapott egy kis kényeztetést. :)




2013. december 30., hétfő

Varrunk...



 Eljött ez is...időpontot kell egyeztetni, hogy hozzájussak a saját varrógépemhez....szerencsére még csak ketten osztozkodunk rajta, remélem, mire Mimi is beindul, addigra bevonzok egy  varrógépet, mert egyelőre reményem sincs  újra :(  A fönti terítővel legalább fél évig bíbelődtem, az alsó takarót három nap alatt dobtuk össze Andival. Haaatalmas. :)



2013. december 27., péntek

2013. december 19., csütörtök

2013. december 18., szerda

Szarvasproject kipipálva :)



Még, hogy ronda pulcsik napja...szerintem szuperszép lett! Igaz, Anna a kacsacsőrű emlősök iránt rajong éppen, de remélem, a szarvasnak is megörül.
A tunika mintáját itt találtam, a szarvasmotívumot innen lestem.

2013. december 15., vasárnap

Na, akkor húzzunk bele :)




Nem mintha eddig lazulásról szólt volna az élet, de most igazán sebességbe kell kapcsolni, hogy minden kész legyen karácsonyig...(nem fog, fele sem...) De azért törekszek. Ma például koszorúkat csináltunk,


 elővettük az ősi családi mézeskalácsreceptet, na jó, nem ősi, de egybehangzó vélemények szerint a legjobb,



 utolsó sorok  peregnek Anna tunikáján...(ja, tudtátok, hogy december 13. a ronda pulóverek napja? Merthogy vannak olyan elvetemült családtagok, akik szarvasmintás pulcsikat ajándékoznak rokonaiknak? :) Na, ezen jót nevettem, tényleg)
És mivel a mézeskalács egyelőre tabu, készült egy kuglóf is, ami viszont elfogyott az utolsó morzsáig....


2013. november 26., kedd

Fránya fény...



Nem zavar a hideg, sem az eső, sem a szél, csak fényből lenne több egy kicsivel.... szerencsére kézmelegítőt sötétben is lehet kötni :)

2013. november 15., péntek

Mankós modell

Kicsit összekuszálódtak a dolgok mostanában...de persze megy az élet tovább...egyelőre mankóval, gipszben.


Fél évig készült...




Aztán gyors ütemben egy pár mankóvédő kesztyű is...


Kreativitást is kihozza ez az állapot a többi családtagból :)

              


A gyöngédséget meg pláne :)


És karácsonyra talán újra két lábon közlekedik :)



LinkWithin

Related Posts with Thumbnails