Zöld

 

Nincs attól jobb dolog, mint elvonulni egy világtól izolált ccsigaházba varrogatni, ha rászakad az emberre a nyári szünet...na meg az ég is...a zöld színt én kotyvasztottam és gyakoroltam egy kicsit a tűzést is. Talán egyszer sikerülni is fog...de hogy mitől ez az izomláz?

Vince királyfi megérkezett :-)

 

Kaptam egy sms-t a hétvégén: "Tegnap 15.30-kor megérkezett a szőkésbarna királyfi, VINCE, 56 cm, 323o gramm.Majdnem lekéstem a saját szülésem!Puszi!" Én meg, hogy le ne késsem az ajándékot, bizonyítványírást félretéve, esőben, viharban, áramszünetben varrtam, varrtam, varrtam. Azt hiszem, most egy kicsit pihentetem a szemeimet... Ja, és üdvözlünk a nagycsaládosok klubjában, Tünde! :-)

Ajándékot kaptam!

 

Ma reggel a postás ébresztett és bár rendes körülmények között mérgelődtem volna,ha kócosan,pizsamában, legkevésbbé se szalonképesen lát valaki, de ma majd kiugrottam a bőrömből örömömben. KicsiKató ajándéka érkezett meg! Csodaszép! Egész nap ebben gyönyörködök!

Elég fiús?

 

Márknak elege lett abból, hogy mindig a lányoknak készítek valamit, ezért rendelt magának egy pénztárcát. Fiúsat. Én alapjáraton lányosra vagyok beállítva, ezért elég sokáig gondolkodtam, mi lehet egy nyakigláb kamasznak elég fiús...kicsit félek is, hogy mit szól neki...legfeljebb odaajándékozza egy lánynak...

Törpe :-)

 

Néhány napig továbbképzésen voltam, de nem kell nagyon sajnálni, mert istenien szórakoztam és karrierem is elérte a csillagos eget: én lehettem az első törpe a Hófehérkében! Magányos estéimen pedig horgoltam egy mobiltokot, természetesen már lecsaptak rá :-)

Megszólalt!

 

Na és mi volt az első...jól van na, a második szava? NENA! Vagyis én! Teljesen elolvadtam a büszkeségtől :-)

Csak egy tok...

A mobilomat mostanában annyi baleset érte, hogy úgy gondoltam ideje lenne egy tokot készíteni neki.Ha már túlélt két emeletnyi repülést szegény, ennyit megérdemel.Amikor kész lett,nagyjából két percig barátkozhatottak,amikor Andi úgy döntött, hogy az ő mobilja is fázik, így az enyém újból várólistára került tokügyileg...

Kőketánc

 

Pörgős napjaim vannak mostanában...pihenés project nyári szünetre halasztva. Ma is csak két percre ültem le, de ezért a két percért érdemes volt reggel felkelni :-)

No de Zokni...

 

Gazdira nyelvet ölteni??? :-)

Madárka megint

 

Madárkát horgoltam ebben a zimankóban, saját festésű cérnákból. Festeni nagyon jó, de utána kibogózni a szálakat...majd kitalálok valamit, hogy legközelebb ne keveredjenek össze, mert nem hiszem, hogy a gyerekeim mégegyszer hajlandók lennének arra az áldozatra, hogy kibogózósdit játszanak velem :-) Hanem egy jó hír: ma reggel egy pillanatra előbújt a napocska, és a rigóm énekére ébredtem hajnalban. Kicsit szégyenlősen, kicsit félve fütyörészett,ekkora vihar után nem is illene másképp, de mégiscsak énekelt. Lehet, hogy újra itt a tavasz? :-)

Hű, ez tényleg nagy!

Nem vagyok oda a nagy dolgokért és a történelemkönyvek leg-leg-leg adatai sem lelkesítenek igazán. De a szendrői vár tényleg hatalmas,tátva maradt a szám tőle! Ha Kelet-Szerbiában járnál véletlenül, ne hagyd ki :-)

Színek...

Az a baj a felnőttekkel, hogy elfelejtettek játszani és nem nézik jó szemmel, ha valaki mégse. Pedig a játék mindenhez kell és igazából tanítani is csak játékon keresztül lenne érdemes.Mit csináljak, ha sokan nem így gondolják...na jó, ígérem, komoly leszek,nem idétlenkedek, de a színekkel azért játszhatok, ugye?

ccsigaház :-)

Azt kérdezi tőlem Mária miért ccsigaház a blogom neve. A válasz benne van a mottómban; néha kibújok...néha vissza...Ritkán ki és sokszor vissza, bár sok drága ember próbál kicsalogatni :-) A dupla cs nem nyomdahiba, a nevem kezdőbetűi cs.cs. de lusta vagyok ezt így duplán leírni, ezért egyszerűen ccs. A csigaforma pedig nagyon régóta vonz,sokszor úgy érzem, hogy az életem maga, ami nem egyenes vonal, hanem spirálként tekeredik körbe-körbe...na mostmár túl sokat beszéltem magamról.Jöjjenek inkább a díjak, amiket mostanában kaptam:
Beától:

Carrie-től:

Máriától:

Köszönöm lányok!

Andi

A családomban mindenki zenél, rajtam kivül.Egész nap klasszikus zene szól, néha szárnyalnak a hangok, néha nyikorognak, sőt a rádió gombja is felakadt a múlt században a Bartók rádiónál. Én igazából a csöndöt szeretem, de ha Andi zongorázik, az még az kőszívemet-botfülemet is meglágyítja és zsebkendő után kotorászok a táskámban. És nem azért mert tavasz van és minden virágzik.

Újra van dzsungelem :-)

Igaz, nem több három négyzetméternyinél, kicsit rendetlen, kicsit kusza, kicsit kaotikus, vagyis pont olyan mint én, de valahogy oda vagyok érte :-)

Szaporodtunk :-)

Öt pici fekete-fehér gombócot hozott nekünk a gólya két hete,gyönyörűek!Négynek már van gazdája,kis tanítványaim semmilyen feladatra nem lendítenék a kezüket olyan lelkesen jelentkezni, mint amikor megkérdeztem, hogy ki szeretne kiscicát.(Persze szülői beleegyezéssel...)Az ötödik kis ördög marad nekünk, a neve Zokni. Szerintem a szomszédok eddig se tartottak komplettnek, amikor kiálltam az udvarba kiáltozni, hogy "hol vagytok Ribizli, Szilva!", de ha majd Zoknit is keresgélni kezdem... :-)

 

Kakukk...

repülj haza!!! Hamu oszolj!!!